A Topolyás erdő és a környék fái
Erdei fenyő (Pinus sylvestris)
A túraútvonal egyik jellemző fafaja a gyors növésű, erősen fényigényes „kéttűs” erdeifenyő (Pinus
sylvestris). Hazánk egyetlen őshonos fatermetű fenyőfaja! Az erdei fenyő az északi mérsékelt öv egyik
legnagyobb tömegben felhasználásra kerülő faanyaga, a finom évgyűrűszerkezetű erdeifenyő „Borovi
fenyő” néven ismert. Törzsének sárgarépa színéről könnyen felismerhető.
A terület talajviszonyai miatt törzs- és koronalakja szabálytalan. Tűi félkör keresztmetszetűek, 4-7 cm
hosszúak. Az ibolyászöld tobozvirágok a hajtás csúcsánál képződnek, éretten szürkésbarna színűek.
Magja októberben érik, de csak tél végén hullik. 3-6 évenként hoz bőséges toboztermést. Szabad
állásban akár 200-250 éves kort is elérhet.
Fekete fenyő
A túraútvonal menti erdőkben előforduló másik fenyőfaj a nagy termetű feketefenyő.
Magyarországon nem őshonos, főként a mediterrán térség hegyvidékeinek fája. A mediterrán vidék
domborzati viszonyai miatt több kisebb-nagyobb szigetszerű előfordulása van, ezért erősen
specializálódott fajról van szó. A mintegy 15 leírt taxonjából hazánkban 4 fordul elő.
Fényigényes faj, széles koronájával beárnyékolja a talajt. 40 éves kora után már alig nő, addig viszont
erőteljes a növekedése. A hazai viszonyok közt 70-80 éves koráig tartható fenn. A nyári szárazságot
jól tűri, de a nehezen bomló nagy tömegű fenyőtű fokozott tűzveszélyt jelent. Dekoratív koronája és
széles tűrőképessége miatt sokfelé ültetik fasorokba és erdőállományokba is. Gödön a „Kertváros”
városrészben sok kertben is előfordul.
Fehér akác
A fehér akác (Robinia pseudo-acacia) erdőállományban akár 30 m-ig is megnövő fa. A mindenki által
ismert és hasznosított fafajt Európába 1601-ben hozták be Észak-Amerikából, az Appalache-
hegységből. Hazánkba mintegy 100 évvel később került, majd az Alföld-fásítás fő fafaja vált.
Erősen fényigényes, az árnyékolást nehezen viseli. Kicsi, laza lombja kevés tápanyagot juttat vissza a
talajba, a nitrogén tartalmat viszont a gyökerén élő gümőbaktériumok feldúsítják. Tuskóról és
gyökérről is rendkívül agresszíven szaporodik, nagyon szívós fafaj. Hazánkban általában elegyetlenül
fordul elő, az akácerdő talaja erősen elfüvesedik. Nagy fűtőértékű tüzelőanyag, valamint jó mézelő.
Nyugati ostorfa
Az akác mellett rengeteg nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) fordul elő és elegyedik kismértékben az
akáccal. Nem őshonos, Észak-Amerikából behurcolt síkvidéki fafaj. Fűrészes szélű, kihegyesedő
leveleiről, szürke bibircses kérgéről és a mintegy 2 cm átmérőjű narancsvörös vagy pirosló magjáról
könnyen felismerhető.
Dekoratív értéke és jó alkalmazkodóképessége miatt parkokba, zöldövezetekbe telepítik. A
legelterjedtebb utcai sorfa, az utak sózását is elviseli.
Fehér nyár
Az erdő legnagyobb és legszebb faegyedeit a fehér nyár (Populus alba) adja. Vastag világos kérgéről
és sötétzöld lombjáról könnyen felismerhető. Az egész országban megtalálható a Duna-ártéren, a
Duna-Tisza közi homokvidéken, a Tisza és mellékfolyói mentén. Kifejezett síkvidéki fafaj, nagy
melegigénye van. Gyors növekedésű, de gyökérsarjaival is agresszívan terjeszkedik. Virágai barkában
nyílnak már március közepén, a világoszöld tokokban 3-4 mag érik be. A magok április végén, május
elején messzire repülnek repítőszőrök segítségével. A fehér nyár repülő magjai allergiát nem
okoznak!
Egyik legértékesebb fafajunk, mert kiemelkedő szerepe van a homok megkötésében, a beerdősülés
folyamatában, a vadállomány fennmaradásában. nagy ökológiai stabilitásuk biztosítja az értékes
élőhelyek fennmaradását! Az egyik legnagyobb szervesanyag produkciójú fafaj!
A fehér nyártól nehéz elkülöníteni a rezgőnyárral közösen képzett természetes hibridjét, a
szürkenyárat (Populus x canescens), mely szintén nagy számban megtalálható Göd területén. Kérge
zöldesszürke, sűrűn paraszemölcsös, levele kerekded.
Csertölgy
Az egyik leggyakoribb tölgy fafajunk. A gödi erdőtömbben szálanként fordul elő. Leveleiről és
kérgéről ismerhető fel. Kérge a mély bordák között vörösbarnán csíkos. Fényes levelei fűrészes
szélűek. Kb. 4 cm hosszú, fényes makkjai hosszú kupacs pikkelyeket tartalmaz. A cser makk két év
alatt érik be.
Melegkedvelő, szárazságtűrő, fényigényes, de a szélsőséges időjárási viszonyokat is elviseli. Hosszú
életű, de viszonylag gyorsan gyarapodó fa; a hazai tölgyek közül ez a faj nő a leggyorsabban.
Bőségesen terem; valaha a rideg sertéstartás nagy őszi makkforrása volt.
Fő tápnövénye a nagy szarvasbogár lárvájának, amely a fa gyökerei közt él, és azokkal táplálkozik.